ÓBUDA BLOG.TEREPKUTATÁS AZ ŐSI SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁNAK TERÜLETÉN: december 2014

Ez az oldal lesz az, ahol a terepkutatások "élményeit" osztom meg a kedves olvasóimmal. Ha valaki nem ismeri az eddigi írásaim, kérem olvassa el ezeket:

Óbuda Prépostság Fehéregyháza

Óbuda Város Határjárásai

Történész Dogmák Nyomában

Kurszán Vára

ÓBUDA A PILISBEN TÉNYLEG!

Mindez azért nagyon fontos, mert ezen az oldalon is láthat-olvashat olyan hihetetlen dolgokat a magyar főváros múltja iránt érdeklődő, ami alapjában forgatja fel az eddig ismert földrajzi történelmet. Érdemes a különböző BLOG oldalakra időnként visszatérni, mert éppen az aktuális kutatási irány szerint töltöm fel azokat. Óbuda városa a hegyek tetején létezett! Ezen oldal létrejötte is egy olyan hosszú folyamat része, ami a különböző tanulmányokból és kutatási dokumentumokból válogatja ki az okleveleknek és a valós terepnek is mindenben megfelelő igazságot. Egyed Zoltán Pajzsvivő

DECEMBER 16. A SZIGET("Óbuda" főtér környéke)

Két napja vagyunk itthon, az első két napban az állítólagos "Óbudán" a "préposti városrészben" néztünk körbe.
"Középkori épületmaradvány feltehetően a ferences rend temploma és kolostora"
Feltehetően az, azonban NEM Óbuda városban, hanem a szigeten lévő rendházukat találták meg régészeink, akik elfelejtették rekonstruálni a kora-középkori Duna medreket és geomorfológiai állapotokat. Így történhetett meg az, hogy Óbudával kapcsolatban alapjában és teljesen téves topográfiát állapítottak meg. Ezáltal az egykori Óbuda városához tartozó, azzal szomszédos települések helyrajzát tévesen határozták meg! Az oklevelek írásait egyszerűen figyelembe sem vették, a hadmérnöki kém rajzokat(a visszafoglaláshoz) valótlannak nyilvánították történészeink(pár igen rossz látásmódú "szakértő" még napjainkban is vergődik a dogmák mocsarában)
Ugyanis a város objektumait Sicambria területére írják az oklevelek, és ugyebár az NEM Aquincum!

Több mint kétszáz év alatt semmilyen régészeti leletet-feliratot nem találtak, ami ezt a feltételezést megerősítené. Tehát az oklevelek is azt mondják, hogy Óbuda királynéi városa egy teljesen más területen létezett, méghozzá pontosan ott azon a helyen, ahol korábban az ősrégi főváros Sicambria területe állott. Lásd az oklevelek igazságát: ELÁSOTT MAGYAR TÖRTÉNELEM

Óbuda városa Sicambria egykori helyén élt tovább, és nem a római Aquincum területén!

RÓMAI KÖZÉPÜLET RÉSZLETE IV.-V SZÁZAD ALATTA AZ AQUINCUMI LÉGIÓSTÁBOR UTCÁINAK ÉS LAKTANYÁINAK MARADVÁNYAI II:_III: SZÁZAD

Az Aquincumi katonaváros területe, ami sohasem volt Sicambria városa!

Azután az óbudai múzeum valótlan állításait néztük meg ismét, több mint négy év eltelte után. Sajnos két nap kellett, hogy megtekintsük, mert a keddi napon tök sötét fogadott minket. Viszont szerdán hatalmas jó pontot kaptak tőlem. A múzeumba kutya bevihető! :) Kefír kutyámat nem nagyon érdekelte a kiállított szerény kőemlék, mindenáron a kijárat felé húzott. Persze ez érthető, talált ő már jóval régebbi szalagfonat motívumos kőemléket, ráadásul vörös-márványból! Tudta-érezte, hogy megyünk a terepre nyomozni... aki keres az talál, több száz év eltelte után is...

Óbuda prépostság Fehéregyháza.

2014. December.17.

A helymeghatározó oklevelek, és műholdas térinformatikai képátfedések szerint képünk közepén állt hajdanán a királynéi vár!

A kiváló panorámával rendelkező luxus lakópark építkezéseinek elkezdése előtti időszakban régészeti kutatás vagy vagy szondázó feltárás nem történt. MIÉRT NEM?

A Péter-hegy keleti oldalán lévő, oklevelekkel-műholdas térinformatikával-képátfedéssel beazonosított KURSZÁN VÁRA uralja Óbuda királynéi város déli oldalát Urws területével összeköttetésben.

A vaddisznók is velünk vannak! :)

Fehéregyháza oldalában kettős forrás fakad, ami az egyház bejárata előtt kis tavat képez......

Onnan a kőmeder mentén... Jössz?

Az Anonymus kőmeder része a prépostság malmánál

30 lépés távolságra már malmot hajt... A kőmeder elágazása

Az északi 4 méter széles lefutó falszakasz

A klarissza apácák fürdőépülete a préposti vár oldalában Pazanduk területén

Ez a romterület teljesen átírja az eddigi tévesen tanított főváros történelmét!

Középkori Hévízfürdő

A fürdőépületre vonatkozó írás Tollius Jacobtól, Epistolae Itinerariae. Amszterdam. 1700

"ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom"